„Énnekem a szabadkőművesség oly társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van; amelyben az ember a királyt és a legmagasabb rendű embert testvérének nézi; amelyben elfelejtkezik a Világ esztelenségei felől, s azt látván, hogy minden tagban egy Lélek, t. i. a jónak szeretete dolgozik, örömkönnyeket sír; amelyben sokkal biztosabb barátokat lél, mint a külső világban; amelyben ki ki igyekszik embertársainak nyomorúságát aszerint, amint tehetsége engedi, könnyíteni; amelyben ki ki olvasni, tanulni, szerzetes atyjafiait munkái, írásai, példái által tanítani tartozik”

ifj.Kazinczy Ferenc

A szabadkőművességet számtalan legenda, talány, és misztérium övezi. Tény és való, hogy a rend eredete az idők homályába vész, de a szabadkőművesekről szóló történetek nagy részének nincs valóságalapja.

A mai szabadkőművesség az építőművészetből ered, annak jelképrendszerét avatási szertartásokon örökíti át, melynek sarkalatos törvényeit Anderson 1723-ban közzétett alkotmánya rögzíti.

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a szabadkőművesség nem “titkos testvériség”, hanem beavatáson alapuló, zártkörű társaság.

A szabadkőművesek betartják a törvényt, semmiféle világuralmi vagy más uralmi törekvésük nincs. Nem irányítanak titokban semmit, és erre nem is vágynak.

A szabadkőművesek azon dolgoznak, hogy saját magukat és a többieket jobb emberré tegyék, tudást osszanak meg egymással, és rászorulókon segítsenek.

A szabadkőművesség filantróp, bölcseleti intézmény, amelynek célja az igazság keresése, az erkölcs tanulmányozása és a szolidaritás gyakorlása. Az emberiség anyagi és eszmei előrehaladásán, szellemi és társadalmi tökéletesedésén munkálkodik.

A „királyi művészet”, ahogy hajdan a szabadkőművességet nevezték, a tudományok és a művészetek tanulmányozására és terjesztésére alakult bölcseleti szervezet. Abban különbözik más hasonló célt követő intézményektől, hogy tanítását nem előre megfogalmazott állítások formájában hirdeti, hanem arra ösztönzi tagjait, hogy az avatottság útján haladva ki-ki a saját igazságát lelje meg.

A szabadkőművesség az egyetemes testvériségért áll ki. Elvei: a türelem, mások és önmagunk becsülése, a szellem tökéletes szabadsága.

A szabadkőművesség az erkölcsöt minden vallástól függetlennek tekinti: nem állít semmiféle korlátot az igazság szabad kutatása útjába. Minden ember számára nyitott, függetlenül állampolgárságtól, fajtától, vallástól.

A szabadkőművesség célja, hogy „az egyesség központjává váljék, és eszköz igaz barátság kötésére olyan személyek között, kik nélküle örökös távolságban maradtak volna.”

A szabadkőművesség jelszava:

SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG.

A  nagyvilágban tevékenykedő szabadkőműves rendek mivel sem országok fölött átívelő központtal, sem dogmával nem rendelkeznek lényegüket különböző módon határozzák meg.

A  Szabadkőművesek általában egyetértenek a következőkkel:

A mai szabadkőművesség az építőművészetből eredő, ennek jelképrendszerét avatási szertartásokon átörökítő, hagyományos és egyetemes rend.

Célja, hogy „az egység központjává váljék, és eszköz, igaz barátságok kötésére olyan személyek között, kik nélküle örökös távolságban maradtak volna”.

A szabadkőművesség

Független minden politikai, gazdasági, vallási és csoport-hatalomtól.

Az emberi élet minden vonatkozásával törődik, az Igazság keresésében semmiféle béklyót nem tűr el.

A szabadkőművesség tagjait, semmiféle hitelv elfogadására, vagy elvetésére nem kötelezi. Szellemiségét, hármas jelszava: „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” fejezi ki.

A szabadkőműves páholy

nem baráti társaság, bár testvérnek nevezzük és tekintjük egymást

nem asztaltársaság, bár szeretünk együtt lenni és szabadon beszélgetni

nem vallás, bár összejöveteleink rítus szerint zajlanak és a páholyt templomnak is nevezhetjük.

nem politikai párt, bár vélemény- és gondolatszabadságunk teljes, egyénileg akár politikai elkötelezettséget is vállalhatunk, de azt a páholyokban nem vitatjuk egymással.

nem önképzőkör, bár önmagunkat állandóan csiszoljuk, saját okulásunkra előadásokat tartunk, többek között a társadalmunkat érintő kérdésekről, kultúráról, gazdaságról.

nem munkaközvetítő vagy érvényesüléshez ugródeszka, bár alapelvünk a szolidaritás, szükség esetén számíthatunk egymásra.

A szabadkőművesség mint intézmény

Az Európai Szabadkőműves konferencia meghatározása szerint:

„Humanista szellemiségű: független minden politikai, gazdasági, vallási és csoport-hatalomtól.”

„Az emberi élet minden vonatkozásával törődik, az igazság keresésében semmiféle béklyót nem tűr el.”

„Emberbaráti: tagjai és minden ember között a kölcsönös felelősséget gyakorolja nemzetiségi, vallási, politikai vagy bármely más megkülönböztetés nélkül.”

„Haladó: tagjai egyénileg és közösen az ember és a társadalom szüntelen jobbításáért tevékenykednek, templomaikban és a nagyvilágban.”

„Humanista: tagjait semmiféle dogma elfogadására nem kötelezi. Szellemiségét hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség fejezi ki.”

„Alapelve a türelem és az emberi jogok egyetemessége: e jogok tiszteletben tartása és elterjesztése vezethet a Békéhez, az Igazsághoz és a Testvériséghez a népek és egyének között.”

(Az Európai Szabadkőműves Konferencia nyilatkozata, 1992).

A Magyarországi Nagyoriens baráti kapcsolatot tart fenn, mind a Magyarországon, mind a külföldön dolgozó női, férfi és vegyes szabadkőműves rendekkel. Nagypáholyunk mint ahogy rítusok szövetsége is, e téren egynemű és vegyes tagságú páholyok szövetsége. A páholyaink saját hatáskörben döntenek arról nemek kérdésében is, hogy kik előtt nyitják ki a kaput a tagfelvétel kapcsán! Egynemű vagy vegyes páholyként dolgoznak.

A szabadkőművesség  történelmi dokumentumokkal igazolható bölcsője, szülőhazája Anglia. III. Edward angol király idején,  I35o-ben , uralkodása 25. évében  parlamenti határozatot fogadtak el, amely részletesen  foglalkozik a kőművesekkel.

A határozat különbséget tett a kőfaragók (rough-masons) és a képfaragók (freemasons, freestone-masons) között. Ez utóbbiak azok voltak, kik az épületek szabadon álló köveit dolgozzák ki. A legelső történelmi dokumentum azért jelentős, mivel mint mesteremberekkel foglalkozik velök, de ugyanakkor  eltiltja titkos gyülekezeteiket. Tény az, hogy az európai kultúrában a kőművesek mesterségét sok titokzatosság vette körül. Utalhatunk itt a magyar és a román balladaköltészetben is fennmaradt hiedelemre, miszerint a kőépítmények  csak akkor számíthatnak tartósságra, ha azokba élő lényt falaznak be.

A skót szabadkőműveseknél találkozunk először azzal a nézettel, miszerint a  tulajdonképeni kőművesek (freemasons) nem kőműveseket is felvesznek titkos szövetségükbe (accepted masons) s ezekből alakultak a páholyok. A francia kőművesek szerint a keresztes háborúkig vihető vissza a kőművesség eredete s összeköttetésben áll Szent János rendjével, a máltai lovagrenddel. DeMolaynak a templomosok Nagymesterének halála után alakult volna a szövetség és innen erednének a magas fokok.

Lessing, a 18. század jelentős költője és drámaírója, maga is sz.k., azon a nézeten volt,  hogy a szabadkőművesség nem is hozható összeköttetésbe a    kőműves mesterséggel. A ’MASE’ szó az ősi angol-szász [anglo-saxon] nyelven asztalt jelentett, az asztaltársaság ► «masoney». Ezek közül a legrégibb, valamennyi asztaltársaság archetípusa az anglo-germán mitológia  Arthur királyának lovagtársasága volt,  a kerek asztal lovagjai.