A HORIZONT

A HORIZONT

 

Érdemes Főmester, kedves Testvérek, minden rangotokban és minőségetekben.

A kőműves szakmában a horizont egy olyan elnevezés, amely egyenes vonalat jelöl, amelyre a falazás során támaszkodnak vagy amely mentén haladnak. A horizont fontos referencia pontot jelent a kőművesek számára, hogy biztosítsák a falazás során a megfelelő egyenességet és szintet. Ezáltal segíti a homlokzatok és falak egyenletes és pontos felépítését. A horizont lehet vízszintes vagy függőleges, attól függően, hogy milyen irányban használják a falazási munkák során.

A horizont egy olyan vonal, amely látszólagos határt képez az égbolt és a föld között. Ez a vonal a megfigyelő szemszögétől függően változhat, és úgy tűnhet, mintha az ég és a föld találkozna. Valójában azonban a horizont csak egy látszólagos határ, és a távolban látható tárgyak csak a távolság és a légköri viszonyok miatt jelennek meg vagy tűnnek el a horizont elött, illetve mögött.

A repülés szempontjából a horizont az egységesség és a stabil repülés fontos referenciapontja. A repülőgépek pilótái számára a horizont egy olyan eszköz vagy rendszer, amely segít meghatározni a repülőgép helyzetét és irányát a térben. A horizontjelző vagy mesterséges horizont egy olyan műszer, amely megmutatja a repülőgép aktuális dőlésszögét és magasságát a horizonthoz képest, melynek szerepe megadni az utat a cél fele.

A horizontális helyzet fenntartása és a horizontális irányú repülés fontos a repülés biztonsága és hatékonysága szempontjából. A pilóták a horizontot használják a repülés stabilizálására, és arra, hogy megakadályozzák a repülőgép túlzott dőlésszögeit, amelyek veszélyeztethetik a repülőgép stabilitását és irányíthatóságát a kitűzött cél fele.

A horizont általában nem jelent veszélyt, inkább egy fontos referencia pont a navigációban és az orientációban. Azonban bizonyos helyzetekben vagy körülmények között előfordulhatnak olyan tényezők, amelyek a horizonton keresztül veszélyt jelenthetnek:

  1. Optikai illúziók: Bizonyos meteorológiai körülmények vagy repülés közbeni helyzetek, például ködben vagy alacsony felhőzetben való repülés, optikai illúziókat okozhatnak a pilóták számára. Ezek az illúziók torzíthatják a horizontot vagy megváltoztathatják annak látszólagos helyzetét, ami téves döntésekhez vagy navigációs hibákhoz vezethet.
  2. Téves referencia pontok: Ha a pilóta a horizont helyett más, téves referencia pontokra támaszkodik a navigáció során, például a földfelszínre vagy a távolban látható tárgyakra, akkor ez téves becslésekhez vagy irányítási hibákhoz vezethet.
  3. Elhajlás: Bizonyos szituációkban a horizont görbülete vagy meghajlása miatt a valóságban a horizont nem mindig egyenes vonalnak tűnik. Ez különösen magasan repülő repülőgépek vagy űrhajók esetén lehet észrevehető, és navigációs problémákhoz vezethet.
  4. Lebegő horizont: Repülés közben vagy tengeren, ahol nincs szárazföld vagy stabil referencia pont, a horizont hiánya zavaró lehet, és nehezítheti a pontos navigációt és az egyensúly megtartását.
  5. Mesterséges horizont hibái: Mesterséges horizontot használó repülőgépek esetén az esetleges műszaki hibák vagy működési zavarok veszélyt jelenthetnek, ha a pilóták nem képesek megbízhatóan tájékozódni a horizont által mutatott adatok alapján.                                                                                                                                                                                                                                           Ezek a tényezők általában különleges körülmények között vagy specifikus helyzetekben jelenthetnek veszélyt, és a pilóták általában képzettek arra, hogy felismerjék és kezeljék ezeket a kockázatokat…. DE MI KÉPZETTEK VAGYUNK?

A horizont átvitt értelemben számos jelentéstartalmat hordozhat, például:

  1. Határok és korlátok: A horizont gyakran jelképezi a határokat vagy korlátokat, amelyeket valaki vagy valami elérhet. Ez lehet személyes határ, társadalmi korlát vagy akár az általános elérhetőség határa.
  2. A jövő lehetőségei: A horizont lehet az új lehetőségek és kalandok szimbóluma, amelyek várnak ránk az ismeretlen jövőben. Ez a gondolat arra utal, hogy mindig van további fejlődési lehetőség vagy cél, amelyre törekedhetünk.
  3. Az ismeretlen: A horizont a megismerés, a felfedezés és az ismeretlen területek jelképeként is szolgálhat. Amikor valaki átlépi a horizontot, az egy új terület vagy tapasztalat felfedezését jelentheti.
  4. A remény és az inspiráció: A horizont lehet az álmaink és vágyaink iránytűje, amely arra ösztönöz minket, hogy előre tekintsünk, és higgyünk abban, hogy jobb jövő vár ránk.

Ez csak néhány példa arra, hogy a horizont hogyan értelmezhető átvitt értelemben. A pontos jelentést általában az adott kontextus és az alkalmazott metafora határozza meg.

A szabadkőművesség sok szimbolikus elemet használ, és a horizont is egy ilyen szimbólum lehet a szabadkőművesek életében. A horizont számos jelentéssel bírhat a szabadkőművességben:

  1. A tudás és a bölcsesség határa: A horizont lehet a tudás és a bölcsesség határa, amely felett a szabadkőművesek törekednek elérni, miközben folyamatosan fejlesztik magukat az ismeretek és az erkölcsi értékek terén.
  2. Az előrehaladás iránya: A horizont jelképezi az előrehaladás irányát és célt, amely felé a szabadkőművesek haladnak a saját fejlődésük és az emberiség javára.
  3. Az egyenlőség és a testvériség: A horizont a szabadkőművesek közötti egyenlőség és testvériség szimbóluma lehet, mivel mindannyian ugyanarra a horizont felé törekszenek, függetlenül társadalmi vagy gazdasági helyzetüktől.
  4. A korlátok áthidalása: A horizont lehet az átalakulás és a korlátok áthidalásának szimbóluma, mivel a szabadkőművesek arra törekszenek, hogy felemelkedjenek az egyéni és társadalmi korlátokon, és elérjék a magasabb erkölcsi és szellemi szinteket.

Most azt merem mondani, hogy a horizont lényegében a cél!

Szabadkőműves értelemben azt határozták, hogy elsődleges cél a törekvés az egyén erkölcsi tökéletesedésé felé, további célja minden időben és minden országban a jótékonyság gyakorlása, a szegények és a gyengék, az elhagyottak és a szükséget szenvedők gyámolítása. Ezért törekedett mindig olyan intézmények létesítésére és fenntartására, amelyek megelőzik a bajt, megmentik vagy felemelik az elhagyottat és megszabadítják attól, hogy a társadalomnak terhére legyen.

A jótékony és közhasznú intézmények tanúskodnak erről a törekvésről, ahol a szabadkőművesség él és működik.

A kitűzött cél elérésére szolgáló másik eszköz az önművelés és a tudás, a felvilágosodás terjesztése a nemzet minden rétegében.

Mindezekből kiderül, hogy a horizont egy fényesség mely végső célunkat festi, vagy odatartozásunkat jelenti, de útközben számunkra számos új pontot fed fel mely összeköt bennünket a pontokon át és odavezet.

 

 

6024.04.29, Marosvásárhely                                                                        SZ.I.A.