A szavazatszerzés módszertana a XXI. században.
Az elmúlt 2 évtizedben az internethasználat erősödése miatt nemcsak az emberek véleményének buborékba zárása jött létre, hanem alapvetően megváltoztak a vélemények kialakításának módszerei is. A hagyományos, érveken alapuló politikusok és pártok között zajló viták egyre kevésbé tudták befolyásolni a szavazói szándékot. Ennek az alapvető oka az információfogyasztás jellegének a megváltozása.
Az internetes tartalmak egyre inkább eltolódtak a rövid, egyszerű kommunikációs formák irányába, látjuk ezt a Facebook, Instagram vagy legutóbb a TikTok előretörésében. Ezeken a platformokon a jellemző tartalom az egyszerű, rövid és érthető üzenetek, videoklippek, amelyekben egyre kevesebb lehetőség volt igazi érvek vagy tervek bemutatására.
Az emberek türelme is csökkent, a hosszabb időt vagy nagyobb intellektuális figyelmet igénylő tartalmak nem találtak széles fogyasztói rétegre.
Ennek hatására, illetve ezzel egyidőben a politikai szereplők egyre inkább tudományos alapokra helyezték a választók széles tömegei szavazatának megszerzését, a véletlenek kizárására törekedve. Rájöttek arra, hogy a manipuláció, vagy szebben fogalmazva az emberek meggyőzése inkább érzelmi alapokon lehetséges, kevésbé hatásos a programok és érvek ütköztetése. Erre már nem lehetett közönséget toborozni.
Szociológusok, pszichológusok és társadalommérnökök segítségét felhasználva, tanulmányozták a befolyásolás technikáját, egész módszertant kiépítve ezeknek a tudományoknak a felhasználásával.
A koncertek és egyéb szórakoztató jellegű rendezvények szervezése a kampányperiódusokban alapvető eszköze annak, hogy az ott levők a kellemes élményt összekössék az azt szervező, biztosító politikusokkal, pártokkal, anélkül, hogy azok terveiről vagy programjáról bármit is tudtak volna.
1. Atemlos –
1. Az ismétlés, mint érzelmi fokozás – feszültség és feloldás
Amikor egy motívum ismétlődik – akár sorok, hangulatok, dallamfordulatok –, az a várakozás és beteljesülés ritmusát teremti meg.
• Várakozás: tudom, hogy újra jön az a sor (pl. „Atemlos durch die Nacht”), előre érzem.
• Beteljesülés: amikor végre elhangzik, az öröm, megkönnyebbülés, eksztázis érzetét kelti.
Ez az, amit a pszichológiában „anticipációs örömnek” hívnak – amikor a jó dologra való várakozás önmagában is örömet ad, és a bekövetkezése még erősebben megerősíti ezt.
2. Az ismétlés, mint az identitás és biztonság érzése
Ismétlés = ismerősség, az ismerősség pedig biztonság. Ezért:
• Az ismételt sorok közös kapaszkodók a közönség számára
• Az ismétlés „együtt tart minket”, mert együtt tudjuk, mire számíthatunk
• Ebben van egy rituális jelleg is – mint egy mantrázás vagy imaszerű ismétlés, ami transz-szerű hatást válthat ki
A „tudom mi jön” érzése nem unalmat szül, hanem pont, hogy megerősíti a közösségi és érzelmi élményt.
Itt egy releváns példa erre:
2. Fogd meg a kezét – közösségteremtő motívum –
3. Hősök Tere – ismétlés mantra –
Az európai parlamenti választások előtt 28 nagygyűlést tartott, mindegyiknek ez volt a záróakkordja. Voltak, akik végig kísérték az egész országban ezt a roadshow-t és a legtöbb helyen az emberek már kívülről tudták, együtt mondta mindenki.
3. A zenei katarzis építése – fokozatosan ismétlődő refrén
A refrén több ízben tér vissza, de:
• Mindig egy kicsit máshogy: erősebben hangszerelve, több vokállal, más fényekkel, nagyobb hangerővel
• Ez a fokozódó ismétlés érzelmi ívet épít, amely a végén katartikus csúcspontban zárul
4. Érzelmi ív térképe – 
Az ismétlés tehát nem lapos, hanem hullámzó dinamizmus, ami egyre magasabb érzelmi szintekre emeli a hallgatót.
Ugyanez volt tapasztalható a kampány ideje alatt, mindig volt egy kis variáció, de az alapmotívumok mindig megmaradtak, így erősítve az együvé tartozás érzését.
Ez esetben a fogjuk meg egymás kezét jelenti a kapcsot, ez mindig változatlan volt.
Az ismétlődő motívumok, mint egy refrén, a politikai nagygyűlés részévé váltak. Itt egy példa erre, ez is állandóan ismétlődött a kampány alatt tartott tömegrendezvényeken.
5. Tüntetés-refrén –
Figyelemre méltó, hogy még a dobot, mint ritmust adó alapeszközt is felhasználták, a kívánt hatás elérésére.
4. Kollektív memória és az együttlét előfeltétele
Ahhoz, hogy a közönség énekelni tudja a dalt:
• Egyszerű dallamra és szövegre van szükség
• Ismétlés kell, hogy már az első hallás után rögzüljön
A koncerten az előadó ezt tökéletesen használja: már az első refrén után mindenki tudja, mi jön újra és újra – és akarja is, hogy jöjjön!
Ezért az ismétlés nemcsak művészi eszköz, hanem praktikus közönségszervező erő is.
Erre alapoznak a pártgyűlések, a tüntetések szervezői is.
Az így elért hatás nagyon hasonlít a tánczene vagy vallásos zene hatásmechanizmusához – és nem véletlen, hogy erősen jelen van az ismétlés, pont ugyanebből az okból.
A végén hadd említsem meg a közös ellenségkép felépítésének taktikáját is, ez ugyanúgy az érzelmekre hat, de a negatív konotációja miatt inkább félelmet gerjeszt a tömegekben.
Összegzésképpen:
Az ismétlésekre épülő szerkezet nem egyszerűen egy rendezői vagy szervezői fogás, hanem egy olyan módszer, mely a tömegnek:
• érzelmi biztonságot ad
• közösséget teremt
• fokozza a várakozás és beteljesülés örömét
• erősíti a valahová tartozás érzését – ami egyben a biztonságot is sugallja.
Ezzel a közösségteremtő módszerrel lehet elérni, hogy az elkötelezett szavazókat ne lehessen megtéríteni, ész-érvekkel meggyőzni a véleményük megváltoztatására, mert minden érv lepereg róluk. Az agy tudatalattiját, a zsigeri reakciókat csak nagyon nehezen lehet legyőzni.
A szavazatszerzés módszertana a XXI. században.
Thor .6025
Marosvásárhely