A Magyarnagyoriens Páholyai
„Amit magunkért teszünk, az velünk hal meg. Amit másokért és a világért teszünk, az megmarad és halhatatlan.” Albert Pike
A Magyarnagyoriens Páholyai
A Felvilágosodáshoz
A magyarnagyoriens Páholyunkban különös figyelmet fordítunk a különféle rítusok történetének kutatására, illetve a legteljesebb lelkiismereti szabadság és a kölcsönös türelem jegyében működő iniciatikus gondolkodás 21. századi szerepének modern, kőműves vizsgálatára, mellyel, ez meggyőződésünk, a Magyar Nagyoriens egésze és az egyetemes szabadkőművesség számára is hasznos munkát fogunk végezni. A magyarnagyoriens páholyai.
A különféle rítusok iránti nyitottságunkkal párhuzamosan hitet teszünk a kőművesség hármas jelszavában megidézett – a szociálisan érzékeny, liberális és konzervatív gondolkodásmódok iránt egyaránt nyitott – republikánus értékek mellett, amelyek meggyőződésünk szerint irányt mutathatnak a Magyarország társadalmi szétszakítottságából származó bajok enyhítésében.
E republikánus meggyőződésünk a páholy új tagjainak felvételekor is mindig meghatározó lesz. Nem mindenben járjuk azonban a hagyomány útját. Tevékeny hívei vagyunk ugyanis a nők szabadkőművességének.
Jászi Oszkár
A Jászi Oszkár páholy 1989-ben – a Magyarországi Nagyoriens újraalakulásakor – annak egyik
alapítója volt. Mi, a Páholy jelenlegi tagjai, azért vagyunk együtt, hogy élvezzük a közös
gondolkodás örömét, páholyunkat testvéri egyetértésben, szellemi és lelki fejlődésünkért
működtetjük.
Jászi Oszkár nevének megválasztásával jelezni kívántuk, hogy páholyunk
elsődleges célja a magyar és az európai társadalomban a politikai, gazdasági, kulturális
folyamatok vizsgálata, megismerése. A magyarnagyoriens páholyai.
Mindannyian elfogadjuk, hogy a világról alkotott
elképzelésünk, a világ dolgaihoz való viszonyulásunk különböző, ezért türelemmel hallgatjuk
meg egymást, törekszünk egymás nézőpontjának megértésére, mert ez a magunk és a
testvériség épülését szolgálja. Közösségünk szellemi gazdagságának titka különbözőségünkben
rejlik.
Jelszavunk a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, amelyhez szorosan kapcsolódik a Tolerancia
és a Szolidaritás.
Martinovics
A Martinovics Ignácról elnevezett szabadkőműves páholy a Magyarországi Nagyoriens legrégibb szervezete, egyszersmind az egyetlen 1908. óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan működő magyar páholy.
A MARTINOVICS páholy 1908. május 25-én kelt alapító nyilatkozata szerint. “ A művelt, gazdag es független, modern Magyarország érdekében óhajtjuk a kölcsönös megértés alapján, egyirányú közös működésre egyesíteni a testi es szellemi munkának szolidaritását, a dolgos polgárság demokratikus hagyományaival. Ezért választottuk új páholyunk címeréül a szabadkőműves Martinovicsnak, a radikális demokrácia, es a szabadelvű felvilágosodás mártírjának nevet.” A magyarnagyoriens páholyai.
A Martinovics páholy első korszakában nyolcvannyolc tagot számlált. Köztük volt:
Ady Endre, Bíró Lajos, Bölöni György, Csáth Géza, Lengyel Géza, Nagy Endre, Reinitz Béla, Szini Gyula, Schöpflin Aladár, Czóbel Ernő, Rózsa Ede, Zigány Zoltán, Beck Sámuel, Halasi Béla, Harkányi Ede, Székely Artúr, Conrád Gyula, Iván Miklós, Jászi Oszkár és Sándor Pál.
Humanitas magyarnagyoriens
A budapesti Humanitás Páholyt franciaországi magyar emigránsok és hazai értelmiségiek alapították a Francia Nagyoriens Belfortban működő „Tolerancia és Testvériség” páholyának segítségével 1991-ben. A páholy megalapításában oroszlánrésze volt Nagy Ernőnek, a szociáldemokrata vasesztergályosból az emigrációban feltalálóvá és gyárossá lett szabadkőművesnek, aki szervezőmunkájával és egyéni adományával komolyan hozzájárult, hogy a rendszerváltás után a magyar szabadkőművesség ismét útjára indulhasson. A Humanitás Páholy alapító tagja a Magyarországi Nagyoriensnek, mely a „latin rendű” (azaz a Francia Nagyoriens vagy a Francia Nagypáholy által elismert), francia vagy skót rítusban dolgozó hazai páholyokat tömöríti. A Humanitás Páholy alapítása óta francia rítusban dolgozik belforti anyapáholyához és a Francia Nagyoriens legtöbb páholyához hasonlóan.
A páholy Magyarországon az „adogmatikus” és „liberális” szabadkőművességet képviseli. Ez azt jelenti, hogy tagjaival szemben sem politikai, sem világnézeti elvárásokat nem támaszt, az ilyen jellegű elkötelezettségeket az egyén kizárólagos megítélésének körébe utalja. A tagok a páholyban sem rítus, sem a mindennapi gyakorlat során nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy származásuk, világnézetük vagy politikai elveik miatt támadások érhetnék őket, vagy akár ezek megvallására kényszerülnének.
A páholy folytatója a katedrálisépítő középkori mesteremberek beavatáson és egymás tanításán, tökéletesítésén, az egymás iránti szolidaritáson alapuló testvériségének. Folytatója a felvilágosodás zászlaját vivő francia és nemzetközi szabadkőművességnek, mely évszázados harcot folytatott az emberi szabadság kibontakozásáért, a polgári jogegyenlőség megteremtéséért, általában az emberi jogokért, és nem utolsó sorban az állam és az egyházak következetes szétválasztásáért. Magyar elődeink ugyanezen célok mellett a magyar nyelv és kultúra intézményeinek megteremtésében komoly szerepet vállaltak, így a nemzeti függetlenség megalapozói voltak.
Napjainkban hazánkban a humanizmus és a felvilágosodás eszméi állandó támadások kereszttüzében állnak. Míg az emberi szabadság és egyenjogúság ellenfelei különféle mozgalmakba és egyházakba tömörülve folytatják harcukat, addig azok, akiknek a szekularizált, modern jogállam vívmányai fontosak, egymástól elszigetelődve egyre inkább az események tehetetlen szemlélőivé és áldozataivá válnak. Az „adogmatikus” és „liberális” szabadkőművesség már háromszáz évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy soraiba gyűjti ezeket a férfiakat és erejüket összefogva teret biztosít számukra, hogy a páholyon kívüli életük, munkájuk során egymásra támaszkodva, eszmeileg felvértezve nézzenek szembe a szabadság ellenfeleivel.
A páholy tagjai a munka során a rítust közösségformáló hagyománynak tekintik, annak nem tulajdonítanak ezen túlmutató, transzcendens jelentőséget. A rítus segíti a páholymunka valódi tartalmát jelentő közéleti, kulturális és tudományos jellegű viták mederben tartását, hogy azok indulatok nélkül, valódi tanulságok levonása mellett a páholy tagjainak épülésére, intellektuális tökéletesedésére szolgáljanak. A rituális páholymunka során a direkt pártpolitika tilos, de a társadalmat foglalkoztató kérdéseket – egymás politikai érzékenységére is tekintettel – érintjük és megvitatjuk.A magyarnagyoriens páholyai.
A páholy tagja lehet származásra és világnézetre tekintet nélkül minden olyan jó erkölcsű férfi, aki mentes a szélsőséges, kirekesztő eszmék befolyásától és kellő intelligenciával, műveltséggel, vitakultúrával bír ahhoz, hogy a páholy befogadhassa. A Humanitás tagjai kiválasztásánál fő szabályként páholy valamely tagja általi személyes ismertséget tekinti alapnak, de ez nem jelenti azt, hogy elutasít olyan jelentkezőket, akiket a páholy egyetlen tagja sem ismer személyesen, de egyébként a felvételi követelményeknek megfelelnek.
A páholyba belépő tagoktól elvárt szabadkőműves fogadalom nem tartalmaz semmi olyat, ami egy humanista beállítottságú, modern, autonóm gondolkodású ember lelkiismeretével, vagy akár a Magyar Köztársaság alkotmányával ellentétes volna. Az a tény, hogy a Humanitás Páholy – a Magyar Nagyoriens többi páholyához hasonlóan – csak férfiakat fogad soraiba, az évszázados hagyományokon és praktikus megfontolásokon alapul, de semmiképpen nem jelenti azt, hogy ne ismerne el a vegyes vagy csak nőkből álló páholyokat, vagy hogy vitatná a nők egyenlőségének eszméjét.
Universum (kilépett, egy másik Testvéri Rend égísze alatt folytatja munkáját)
magyarnagyoriens
Franciaország Nagypáholyának védnöksége alatt Universum néven, Szegeden 1990. március 4-én páholyt hoztak létre.
Az új páholy skót rítus szerint kezdte meg a munkáját, ellentétben a Magyar Szimbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó johannita páholyokkal. Az 1991.március 21-én megalakult Magyarországi Nagyorienst a Fővárosi Bíróság 1991. augusztus 12-én kelt 9.Pk.65.946/02/ sz. végzésével, 3850-es sorszám alatt, mint társadalmi és kulturális egyesületet, törvényesen bejegyezte.
A megalakult Magyarországi Nagyorienst Franciaország Nagypáholya, a Francia Nagyoriens, a francia Opera Nagypáholy, a Belga Nagypáholy, és a Belga Nagyoriens az 1871-ben alapított Magyarország Nagyoriense jogfolytonos utódjának ismerte el. Ezzel az európai szabadkőművesség történetében, az alapítások dátuma alapján az ötödik Szabadkőműves Rendnek számítunk.
Az alapító páholyok a következők voltak: a Szeged Keletén működő Universum, a Budapest Keletén működő Jászi Oszkár páholy, a Leonardo páholy, és a francia rítust követő Humanitas páholy.
Ezen utóbbi fényeit a Grand Orient de France kebelén belül Tolérance et Fraternitée néven Belfort-ban működő páholy gyújtotta.
1995.márciusában, a Leonardo páholy főmestere megbízására a Nagyoriensbe felvett francia és franciául beszélő testvérekből alakítanak szabadkőműves kört abból a célból, hogy Magyarországon, francia munkanyelvű páholy alakulhasson. Ennek az volt az indoka, hogy a Grande Loge de France kebelén belül mintegy 40 évig dolgozhatott a magyar munkanyelvű, Martinovics páholy. Ezzel lehetővé tették az illegalitásba és az emigrációba kényszerült testvérek számára, hogy a magyar szabadkőművesség lángjait megőrizzék. Az elképzelés szerint, a francia szabadkőművességnek úgy tudták viszonozni ezt a testvéri segítséget, hogy a Magyarországi Nagyoriens kebelén belül, egy francia munkanyelvű páholy nyílik.
A Magyarországon tartózkodó francia testvérek nagy örömmel fogadták a hírt. A 2005 szeptemberében megalakult páholy a francia-magyar testvéri kapcsolatok jelképeként felvette a II. Rákóczi Ferenc nevet.
2006-ban újabb vidéki páhollyal gazdagodott a Magyarországi Nagyoriens. Pécsett alakult meg a Zsolnay páholy.A magyarnagyoriens páholyai.
Még ebben az évben, a történelmi múltra visszatekintő Martinovics páholy megkapta a Grande Loge de France-tól az elbocsátó pátenst, s a páholy, betöltve 40 éves célját, visszatelepült Magyarországra. A páholy 2008-ban ünnepelte alapításának 100 éves évfordulóját.
Elsősorban önmagunk építésén munkálkodunk, mert ahhoz, hogy az ember a külvilágban meg tudjon jelenni, példát tudjon mutatni, önmagát kell ismernie. Természetes, hogy mindenféle gondolkodású ember van közöttünk, ettől még nagyon jól működünk.
Viszonylag széleskörű támogatói tevékenységet is folytatunk, ezeket az adományokat mi adjuk össze, így segítettük az Árpád-gyermekotthont. Segítettük Budapesten a Vakok Intézetét, adakoztunk a szegedi Móra Ferenc Múzeum előtt álló oroszlánok felújítására, számítógépet adtunk a helikopteres mentőszolgálatnak.
Leonardo
magyarnagyoriens
II. Rákóczi Ferenc
magyarnagyoriens
Páholyunk 1998. februárjában gyújtott fényt, Budapesten, miután 1996. decemberében megalakult egy szabadkőműves háromszög. Műhelyünk II. Rákóczi Ferenc nevét választotta. Erdélyi fejedelemként a magyar nép függetlenségvágyának élő legendája, aki, miután az 1703-1711-es szabadságharcot a Habsburgok durván elfojtották, XIV. Lajos meghívására Franciaországba menekült.
Páholyunk — mely a Magyarországi Nagyoriens tagja, és barátsági egyezmény köti többek között a Francia Nagyorienshez, a Belga Nagyorienshez, a Francia Nagypáholyhoz, a Belga Nagypáholyhoz, valamint a Svájci Nagyorienshez — a különböző nemzetiségű, franciául beszélő Testvérek fogadására hivatott, akik magukénak vallják a szabadkőművesség haladó és liberális értékeit.
La Loge Francophone François Rákóczi II a allumé ses feux à Budapest, Hongrie, en février 1998, suite à la création d’un triangle maçonnique en décembre 1996.
Notre atelier a choisi de se nommer François Rákóczi II car ce prince Transylvain, expression vivante de la volonté d’indépendance du peuple hongrois suite à l’insurection de 1703-1711 réprimée durement par les Habsbourgs, choisit de vivre en exil en France où il bénéficia de l’hospitalité de Louis XIV.
Notre atelier membre du Grand Orient de Hongrie, obédience ayant des accords privilégiés avec le Grand Orient de France, le Grand Orient de Belgique, la Grande Loge de France, la grande Loge de Belgique et le Grand Orient de Suisse notamment, a pour vocation d’accueillir les Frères francophones de toutes nationalités et qui se reconnaissent dans les valeurs de la Maçonnerie libérale et progressiste.
Bethlen Gábor
A Marosvásárhely Keletén működő Bethlen Gábor Páholy szellemileg önálló és erkölcsileg hiteles emberek társasága. Különböző egyesületi formákkal kísérletezik: asztaltársaság, klub, önképzőkör, jótékonysági egyesület stb. Az emberi méltóság tiszteletét érintő közéleti és kulturális kérdések foglalkoztatják. Ezeket tanulmányozza és megvitatja. Az egyesület nem vállalja vallások vagy politikai elvek terjesztését.
Önképző és beszélgető társaságként nem képvisel másokat és nem törekszik taglétszám növelésére. Esetenként nyilvánosság elé lép és elfogadja, hogy az egyes témák iránt érdeklődők vagy szimpatizánsok, alkalmi résztvevőkként csatlakozhatnak beszélgetéseihez. Az egyesület több társaság szellemi hagyományából ihletődik, de egyik korábbi egyesületi formát sem kívánja változatlanul folytatni. .Tagjai nem helyezik magukat mások fölé, hanem bíznak a gondolkodás és szolidaritás embert nemesítő erejében, s ezért esetenként keresik nehéz sorsú személyek megsegítésének lehetőségét is.
Tevékenysége nem irányul senki ellen, és ugyanígy nem törekszik gazdasági, politikai, szellemi vagy lelki irányításra sem, se nyíltan se háttérből. Az egyesület névválasztásával nem a múlt kutatását vagy a hagyományápolást keresi, hanem a Bethlen Gábor által is szimbolizált értékek (iskolaépítés, különböző felekezetek és nemzetiségek megbecsülése, tágabb régiók összefogásának eszméje, tudománypártolás) mai igények szerinti megbecsülését fejezi ki.
Bernády György
magyarnagyoriens
Marosvásárhely Keletén a magyarországi Nagyoriens első vegyes páholya gyújtotta meg fényét 6023 ban. A szellemileg önálló, szabadkőműves elveket valló vegyes rendű páholy, Marosvásárhely egykori polgármestere nevét viseli, aki a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által szabad királyi városi rangra emelt várost egy európai színvonalú szecessziós stílusú várossá építette. A városközpontot meghatározó, szecessziós Közigazgatási Palota és Kultúrpalota, a városi csatornázás és közvilágítás, a város melletti villanytelep, több nagy iskola felépítése és 117 új utca megnyitása mellett ő alapította és irányította a város Bethlen Gáborról elnevezett szabadkőműves páholyát is a helyi elit bevonásával.
A Bernády György Páholy létrejöttét a napjainkban is működő Bethlen Gábor Páholy kezdeményezte, hogy lehetőséget adjon a Marosvásárhely és környékén élő szebbik nemnek a világ legnagyobb és legrégebbi testvériségéhez való csatlakozásához. Az ősi hagyományokat őrizve, de a modern ideologiákra épűlő szabadkőművesség lehetőséget ad mindenkinek nemi, vallási és faji megkülönböztetés nélkül, hogy részese lehessen és munkálkodjon a világ anyagi és szellemi fejlődédében, az igazság keresésében, és nem utolsó sorban a szolidaritás elvének és gyakorlatának tanulmányozásában és alkalmazásában.
Szolidaritás
A Szolidaritás páholy alapításától fogva vegyes páholyként működik a Magyaroszági Nagyoriens szabadkőműves rend tagjaként, azaz férfiakat és nőket egyaránt vár soraiba, hogy közösen dolgozhassunk közös világunk jobbításán. Hiszünk benne, hogy a sokféle nézőpont együttese gazdagabb képet ad a világról és jobban segíti működésének megértését. A Szolidaritás páholy tagsága kor, nem, származás, érdeklődési kör szempontjából színes képet mutat, és ennek számos előnyét élvezzük tevékenységünk során.
A jelen kor egyik nagy kihívásának az érdemi és konstruktív eszmecserék színtereinek és kultúrájának halványulását, és az ezt gyakorló közösségek ritkulását látjuk. Ezért célunk, hogy a szabadkőművesség céljainak megfelelően mintát adjunk az ilyen eleven, nyitott, többféle nézőpontot is kezelni képes közösségre. Olyan teret, ahol inspiráló módon tudjuk megbeszélni a különféle szakmai, művészi és társadalmi kérdéseket, tágítva látókörünket, világunk élhetőbbé tételén dolgozva. Az így létrejövő közös értékrendre azután egyéni, közösségi és társadalmi szempontból értékes tevékenységeket építünk a tehetséggondozás, integráció és embertársainkkal való szolidaritás jegyében.
Hiszünk benne, hogy ez a közös szellemi erőfeszítés, s még inkább az ezekből kisarjadó kezdeményezések sora az, amely egymásért felelősséget vállaló, egymást segítő szolidáris polgárok közösségévé tesz minket a páholyon belül és azon kívül egyaránt.
Az érdeklődők jelentkezését a szolidaritaspaholy@gmail.com címre várjuk!
László Király
A nagyváradi „László király” páholyt 1876-ban dr. Berkovits Zsigmond orvos alapította, s fivére, dr. Berkovits Ferenc ügyvéd főmesteri vezetése alatt indult virágzásnak. Hogy a megalakulásakor kellő számú mester tagja lehessen a páholynak, 1876. október 29-én a Jánosrendi Nagypáholy és több vidéki páholy küldötteinek közreműködésével 15 keresőt inassá, majd legénnyé és végül mesterré avattak a Nagypáholy külön engedélyével.
Zsolnay (altatva)
magyarnagyoriens
A pécsi szabadkőműves műhely – a jelenlegi páholy szellemi bázisa – 2002-ben alakult hét testvér részvételével. A műhely tagjai a kezdetektől egyetértettek abban, hogy a páholynak nevében is kötődnie kell Pécshez és a város szabadkőműves múltjához, úgyhogy Zsolnay Vilmost, Pécs kiemelkedő jelentőségű egykori polgárát, a jelentős szabadkőműves család fejét választotta névadójának.
A Zsolnay páholy első tagjai a Magyar Nagyoriensen belül működő Humanitas páholy tagjai közül kerültek ki, új páholyuk a Magyar Nagyoriens védelme alatt áll. 2004 nyarán a rituális szabályokat követve – a Mecsek erdeiben – az akkori nagymester jelenlétében megalakult a pécsi Zsolnay Vilmos Szabadkőműves Páholy. A páholy jó barátságot kíván ápolni a többi szabadkőműves renddel, a társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal és minden jóakaratú emberrel.
Az alapító mesterek egyetértenek abban, hogy a szabadkőművesség jelentős történelmi és metafizikai hagyományokkal rendelkező mozgalom, mely egyike korunk igen kisszámú tradicionálisan iniciatikus szerveződésének. Éppen ezért a Zsolnay páholy alapítói fontosnak és szükségesnek találják, hogy munkáikon rendszeresen és intenzíven foglalkozzanak a szabadkőművesség metafizikai hagyományával.
Úgy vélik, azzal is faragnak a durva kövön, ha munkatábláikat, illetve az általános értelemben vett templomi munkát szabadkőműves szimbólummagyarázatokkal, metafizikai problémák megvitatásával és a rítus mélyebb megismerésével egészítik ki. Hisznek benne, hogy a rítus önmagában is közege a spirituális transzmissziónak, ami a beavatás lényege. De arról is meg vannak győződve, hogy a rítus értelmének átlátásával a szellemi javak átadása és átvétele könnyebbé válik. A páholy jelszava: Sapere aude (merj bölcs lenni)!
Fentiek jegyében döntött úgy a Zsolnay páholy hét alapítója, hogy rituális munkáikon egy-egy szentkönyvet, illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát helyezik majd el a templom megfelelő helyén, valamint, hogy az inasok számára kötelezővé teszik a hallgatás évét. Felfogásuk szerint ez utóbbi szabadkőműves hagyomány nem sérti a testvérek közötti egyenlőséget, viszont az avatottakat a gondolkozás aszkézisének erényére neveli.
Az alapítók latin vagy más néven francia rítusú páholyt hoztak létre, ami azt jelenti, hogy mindenkit szívesen látnak maguk között vallásra, felekezetre, származásra és bőrszínre való tekintet nélkül. Vallják, hogy a szabadkőműves kvalitások nem faj- és vallás-specifikusak.
Egyesüléshez (altatva)
magyarnagyoriens
Az Egyesüléshez páholy ébredésre vár.
Altatva: 2007. március
magyarnagyoriens.hu
Nagylelkűséghez (altatva)
magyarnagyoriens
A Magnanimitas — Nagylelkűséghez páholy ébredésre vár.
Altatva: 2007. március
magyarnagyoriens.hu