Ezzel a rövid írással egy N. A. testvérünk által említett régi hagyományt szeretnék újra indítani, miszerint minden munka alkalmával kezdésként egy öt perces, szimbólumaink egyikéről szóló előadás hangzott el.
Én templomunk egy központi elemét, a pillérek között található mozaikpadlót választottam.
Mit is szimbolizál ez a hagyományosan (a négyzetek mennyiségének jelentősége csökkent, és sok szabadkőműves templomban nem 64 négyzetből áll a mozaikpadló) 64 váltakozó, fekete-fehér négyzetből álló elem?
Kezdjük a négyzettel. A négyzet, az egyenlő oldalú, derékszögű négyszög a kör (amely az égit, a transzcendenst jelképezi) az ellentétpárja, annak materiális alapja. A kör az ég, a négyzet a föld szimbóluma (a kabbalistáknál például a négyzetbe rajzolt kör azt jelenti, hogy az isteni jelen van az anyagi világban). A formát, testet öltött isteni gondolat, megnyilvánulás jele. Szimbolizálja a szilárdságot, lezártságot, állandóságot, időtlenséget (pl. a Bibliai özönvíz történetben a káosz egyetlen szilárd pontja a kocka lakú bárka). Jelképezi a világ rendjét, az ellentétek egyensúlyát, de négy sarkával akár a négy őselemet is. Átlóval két egyenlő szárú háromszögre osztható, így szimbolizálhatja a tűz és víz, a férfi és női szimbólum egyesülését, a teljességet is.
A mozaikpadló színei a fekete és a fehér. A fekete a fény hiánya. Jelképezi a reménytelenséget, boldogtalanságot, alvilágot, halált, de gyes kultúrákban a feltámadást, újjászületést. Például Egyiptomban minden istennek, akinek kapcsolata volt a halállal és a feltámadással, fekete, vagy zöld volt a bőre. A Nílus iszapját is jelképezi, melyről az ősi Egyiptom a nevét kapta (Kemet, ami annyit tesz, fekete föld) így ott az élet színe is. Más kultúrákban is társítják az életet adó anyaföldhöz. Ezért ábrázolják például az az anyaistennőket, többek között Démétert fekete arccal. Az alkímiában a materia prima jele. Ez a termékeny fekete föld, amit át kell alakítani a Bölcsek Kövévé. Kapcsolódik a titkossághoz, rejtelmességhez, föld alatt rejtőzőhöz is. A keresztény kultúrákban viszont a gyász (az ókori római kultúrában is), a fény hiánya, a terméketlenség, a gonosz, az alvilág színe.
A fehér a feketétől eltérően a legtöbb kultúrában egyértelműen pozitív szimbólum. A fény, a szüzesség, eszményi szépség, angyali tisztaság, béke, a szellemiség, megvilágosodás és szentség jelképe. Leginkább a tisztaságot kapcsoljuk hozzá, szinte minden értelemben. Keleten, de sokáig Európa nagy részén (de főként a francia udvarnál) a gyász színe, mivel a túlvilágot és az isteni fényt társították hozzá. A testhez és az intimitáshoz is kapcsolható, hisz az alsóneműk, ágyneműk színe is ez volt. Jelképezheti viszont valami hiányát is. A fehér házasságot nem hálják el, a fehér mágiában sok mindent nem szabad, a fehér folt valami ismeretlen terület. De ez a hó, a hideg színe is, mint ahogy a gyógyításé.
Végig színekként emlegettem őket, pedig ha színtanilag közelítem meg, igazság szerint egyik sem szín, ráadásul én ebből a szemszögből tudnék rávilágítani leginkább lényegükre. A fehér a színek összessége, a fekete pedig a színek hiánya. A fehér a totális fény, a fekete pedig a fény teljes hiánya. Mindkettő tökéletes jelképe az abszolútumnak. A fehér a minden. A fekete a semmi.
Most pedig az elemek külön vizsgálata után nézzük a mozaikpadlót, mint egészet. Elkerülhetetlen a párhuzam a sakktáblával és annak szimbolikájával, hisz a sakktábla is 64 négyzetből áll, s ezek színe is váltakozó fekete és fehér. A sakktábla a szellem és az anyag, a jó-rossz, fény-sötét, lét-nemlét örökös küzdelmének szimbóluma. Minden pillanatban el kell döntenünk, hogy következő lépésünkben melyiket választjuk. A függőleges és a vízszintes út kereszteződése. Egész életünket szimbolizálja, ami döntések és kívül-belül vívandó harcok folyamatos egymásutánja. Az ősi katedrálisok és templomok padlója is ezt az üzenetet jelképezte. A 64-es szám a kabbalisztikus szemszögből nézve is ezt ábrázolja. 6+4 az tíz. A 10. Arkánum a Sors Kereke. Viszont 8×8 az 64. A 8. Arkánum a Kard és a mérleg is ide kapcsolódik. 64 négy a harmadik hatványon. Mivel a négy őselemet is jelképezi, és a négyzetet, mint beszéltünk róla, ami az anyagi világot. A három pedig többek között a tökéletességet, a kozmosz rendjét, a szentháromságot, így a négy a harmadik hatványra emelve kiadja a 64-et, ami a világ isteni és tökéletes egységének felel meg.
Visszatérve az ellentétpárokhoz, a padló a világ, az élet ciklikusságára, duális erők által áthatott dinamikus váltásaira is utal. Ezek megfigyelése, megértése révén felismerjük a világnak folyamatait és saját belső folyamatainkat. Önmagunk faragása által pedig megismerjük a jó, a rossz, a fény, a sötét, a szellemi és az anyagi világ, a nő és a férfi, a Jin és a Jang ellentétét. Fölismerhetjük, hogy ezek nem léteznek egymás nélkül, együtt testesítik meg a teljességet, hisz mindegyik a magában hordozza a másikat, s a másik függvényében juthat kifejezésre. A kettő együtt alkotnak egészet, valójában a kettő együtt az EGY. A mozaikpadló tehát magát az egészet jelképezi, s a szabadkőműves számára az objektivitást, a megismerést, a felülemelkedést. Azt a folyamatot, ami segít megtalálni az egységet, az egész megismerése által a fekete, vagy a fehér irányába való elcsúszás nélküli középutat, hisz az élet maga is az ellentétek kiegyenlítésére törekszik.